Pénelopé már kezdte feladni a reményt, kihirdette, hogy íjversenyt rendez, és aki úgy tud bánni az íjjal, mint én, ahhoz hozzámegy feleségül. Kezdetét vette a verseny, ám egyik kérőnek sem sikerült felajzania az én egykori íjamat. Kérésemre én is megpróbálkoztam a feladattal, sikeremen az összes ember elcsodálkozott. Ekkor intettem a fiamnak, és egy hirtelen mozdulattal lelőttem az álnok kérőket. Amikor a dajka lehívta a feleségemet, hogy lássa, alig hitt a szemének. Kis idő elteltével felismert és a nyakamba borult. Elmentünk édesapámhoz, Láertészhez is, aki levágatta a legszebb borjúját a tiszteletemre. Hamar tudomást szerzett mindenki a hazatértemről. A lázadók fegyverrel jöttek nekem, de az istenek segítségével dicsőséges győzelmet arattam és elfoglaltam az engem illető trónt.
Kinga, néhány elgépeléstől, szóismétléstől eltekintve szép munka. Esetleg játszhattál volna szabadabban a jelen idő használatával, beleképzelhetted volna magad Odüsszeusz helyzetébe. Tetszenek nagyon a képek!
VálaszTörlés